Vasútellenes polgármesterek dózerolnák el lakott területről a lajosmizsei vonalat

Pestszentimre és Gyál polgármesterei nem szívesen látnák településeiken a 142-es vasútvonalat. Javaslatuk szerint jobb lenne, ha a vonatok lakott területen kívül, az M5-ös autópálya mellett közlekednének.

Június 21-én Budapest XVIII. kerületének hivatalos Facebook oldalán megjelentek szerint Szaniszló Sándor polgármester támogatja Gyál polgármestere, Pápai Mihály tervét, miszerint kiszabadítanák a kerület lakóit a vasút fogságából.  Állítása szerint a települést 120 éve acélpengeként választja ketté a vasút. Szerinte a felújítást követően a vonal mentén végig húzódó zajvédő fal egyfajta „új berlini falat” képezne a Nagykőrösi út mentén, ezért a vasútvonalat Pestszentimre és Gyál érintése nélkül, az M5-ös autópálya mellett, lakatlan területen kellene vezetni. Mint írta „A terv az, hogy kiszabadítjuk a 18. kerületieket és a gyáliakat a vasút fogságából és az M5-ös autópálya mellé tesszük a vasutat.”

A XVIII. kerületi polgármester szerint semmi szükség a vasútra.
Forrás: Facebook

Szaniszló szerint nyugalmat és felszabadultságot hoz a vasút eltávolítása a kerületnek, kevesebb dugót, kevesebb zajt és felértékelődő ingatlanokat. Június 28-án, szerdán szavaznak a kerület képviselői a vasút áthelyezése tervek támogatásáról.

Vitézy Dávid, volt közlekedésügyi államtitkár is reagált a javaslatra. „ Ha a vasutat elűzik a lakóterületekről, az egész beruházásnak semmi értelme nem marad.”

 

A BFK által készített felmérés szerint az érintettek 93%-a támogatja a vonal kétvágányúsítását, 95%-uk pedig a vonatok sűrítését. Vitézy szerint ezzel az előterjesztéssel mindkét polgármester a saját választópolgárai elsöprő többségének akaratával megy szembe. 

Az ügyben tegnap Gyál polgármestere is megszólalt. Szerinte károkat okozna a településnek a vasútfelújítás, ugyanis csúcsidőben óránként 6 pár vonat közlekedne ezen a szakaszon, amely jelentős forgalmi torlódásokhoz vezethetne.  A javaslat szerint Gyálnak lenne egy új vasútállomása a Morfeusz-tó mellett, amely a város központjától közel 4,5 kilométerre van. Arra azonban kíváncsi lennék, hogy szerinte mégis ki tenne meg ekkora távolságot a helyiek közül, hogy az egyébként a közúti közlekedésnél gyorsabb vasúttal érje el Budapest belvárosát, immár jelentős kitérővel.

Pápai Mihály szerint sajnálatos, hogy ma a vasútvonal a város közepén halad, egész pontosan úgy fogalmazott: sajnos így alakult. Viszont ez nem véletlen. Amikor a lajosmizsei vasutat 1889-ben megépítették, Gyál területe tulajdonképp lakatlan volt. Az emberek később települtek a vasút köré, hiszen ez tette lehetővé a térség fejlődődését. 

Gyál polgármestere szerint a lajosmizsei vasútvonal felújítása károkat okozna a településnek.
Forrás: gyal.hu

A polgármester idézett is, miszerint a vasút építésekor sok helyen a helyi földbirtokosok ódzkodása miatt a nyomvonalat a települések határain, lakott területtől távol jelölték ki. Ez így van. Az oka az volt, hogy akkoriban a csühösök szikrát szórva könnyen tüzet tudtak okozni, de a mai világban ez már nem releváns.

Az egész ötletet nevetségesnek, a hozzáállást szomorúnak tartom. Még az is jobb ötlet lett volna, ha azt mondják: a gyáli és ócsai személyvonatok ezen a szakaszon közlekedhetnek, de a lajosmizsei, kecskeméti gyorsított, vagy zónázó személyek és a tehervonatok csak egy új, Ócsát Soroksárral összekötő (a most felújítás alatt álló Budapest – Belgrád vasútvonalba csatlakozó) útvonalon érnék el Budapest belvárosát, akár a Közvágóhídon át a Kálvin térre. Hozzá teszem, ez sem lenne új gondolat, hiszen már 1927-ben is felmerült, hogy a zsúfolt Nyugati pályaudvarra érkező ceglédi és lajosmizsei vonatokat eltereljék.

Talán ez kevésbé lenne ördögtől való gondolat. Fekete színnel jelöltem a mai nyomvonalat, ahol az ócsai személyvonatok közlekedhetnének, kiszolgálva továbbra is a gyáli és 'imrei lakosokat. Pirossal az új, Ócsát Soroksárral összekötő vonalat, ahol a gyorsított személyvonatok és a tehervonatok közlekedhetnének.