142-es akták #5 - A Hetényegyháza - Kerekegyháza vasútvonal
A 142-es akták című cikksorozat a lajosmizsei vastvonal múltjának egy-egy olyan időszakát, eseményét idézi fel, amelyek mára már feledésbe merültek.
Kevesen tudják, hogy a lajosmizsei vasútvonalnak volt egy szárnyvonala, amely Hetényegyháza vasútállomásból ágazott ki. A vonal végpontja az alig 9 kilométerre fekvő Kerekegyháza volt.
 |
| A Kisnyír-Kerekegyháza vasútvonal egy korabeli térképen |
A Lajosmizse és Kecskemét közötti szakasz építésével egyidőben láttak neki a vonalból kiágazó kerekegyházi mellékvonalnak is.
 |
| Részlet a Vasuti és közlekedési közlöny egyik 1905-ös számából. |
A 143-as számú Kisnyír - Kerekegyháza vasútvonalat 1905. január 16-án adták át a forgalomnak. Kezdetben napi 3 pár, közvetlen Kecskemét-Kerekegyháza személyvonat közlekedett a vonalon. Mindegyik szerelvényen volt I. II. és III. osztályú kocsi egyaránt.
1905. december 25-től a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét és a Kisnyír-Kerekegyháza vonalakon megjelent a motorüzem. Ettől a naptól a kerekegyházi vasútvonalon már napi 4 pár vonat közlekedett Kecskemét és Kerekegyháza között.
A 9 kilométeres távot alig több, mint 20 perc alatt tették meg a vonatok. Kerekegyházától egészen Kecskemétig pedig kicsivel több, mint egy óra volt az út.
1905. december 25-től a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét és a Kisnyír-Kerekegyháza vonalakon megjelent a motorüzem. Ettől a naptól a kerekegyházi vasútvonalon már napi 4 pár vonat közlekedett Kecskemét és Kerekegyháza között.
A 9 kilométeres távot alig több, mint 20 perc alatt tették meg a vonatok. Kerekegyházától egészen Kecskemétig pedig kicsivel több, mint egy óra volt az út.
 |
| A kerekegyházi vasútvonal első menetrendje 1905-ből |
Az első világháborút követően kisebb változásokon ment keresztül a vonal. A menetrendben 4 pár vonat volt meghirdetve. Ebből 3 pár mindennap közlekedett Kecskemét és Kerekegyháza között, a negyedik csak hétfőnként. Ugyanakkor megszűntek az I. osztályú kocsik a vonatokon. A 4 pár vonatból egy vegyesvonat és három sínautóvonat.
 |
| A kerekegyházi vonal Hetényegyháza vasútállomás Lajosmizse felöli végén ágazott ki balra. |
Az 1933-as menetrendben már 5 pár vonat közlekedett mindennap a vonalon, de már csak 2 pár közlekedett egészen Kecskemétig. A másik három vonat csak Kisnyír állomásig közlekedett, ahol átszállást biztosítottak a Bpest ny.p.u. - Kecskemét között közlekedő személyvonatokhoz. A motorvonatok 15-16 perc alatt tették meg a Kerekegyháza-Kisnyír távolságot
 |
| A vasútvonal menetrendje 1933-ban. |
Kisnyír (ma Hetényegyháza) állomásról kiindulva, a település túlvégén volt az első megállóhely Hetényegyháza néven, amit később Hetényegyháza alsóra változtattak meg. A vasútvonal megnyitását követő első néhány évben csak feltételes megállóhelyként üzemelt.
 |
| A kerekegyházi vasút egykori nyomvonala Hetényegyháza szélén |
A következő megállóhely a két település között volt található Szarkás néven, amely a mai Kusztodiátus nevű buszmegálló közelében volt. A vasútvonal megnyitását követő első néhány évben csak feltételes megállóhelyként üzemelt.
Móczártelep megállóhely - amely először Mócártelep később Kerekegyháza alsó nevet kapta - a mai Géptelep (Hetényi út) nevezetű buszmegállónál volt található. Felvételi épülete a mai napig áll, elhagyatottan. A vasútvonal megnyitását követő első néhány évben csak feltételes megállóhelyként üzemelt.
 |
| Mócártelep (később Kerekegyháza alsó) megállóhely felvételi épülete |
A végállomás, Kerekegyháza vasútállomás a település elején volt található. Az állomásépület a mai napig áll. Rendezett, lakott épület lett belőle. Az állomáson egykor mozdonyszín és víztorony is volt.
Egy korabeli jegyzőkönyv szerint 1971. február 8-án vasúti baleset történt Kerekegyháza vasútállomáson.
Egy korabeli jegyzőkönyv szerint 1971. február 8-án vasúti baleset történt Kerekegyháza vasútállomáson.
A vasútvonal halálát az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció hozta meg. A döntés értelmében a szárnyvonalat üzemeltetni gazdaságtalan, azt meg kell szüntetni, helyette pedig a közútra kell terelni a személy- és áruszállítást. Az utolsó vonat 1974. december 31-én közlekedett rajta. A vágányokat később felszedték, a vonal felét pedig leaszfaltozták.
 |
| A vasútvonal 1971-es menetrendje. Ekkor már csak 4 pár vonat közlekedett a vonalon. A képért köszönet Bárdos Imrének. |
A közel 70 év alatt a vasútvonal nem esett át felújításon, az az eredeti állapotában szűnt meg.
Csupán néhány kis darabka maradt meg a vasútból. Ezt a rövid síndarabot tartalmazó képet egy hetényegyházi olvasómtól kaptam. Nagyszülei még a vasútvonal felbontásakor kértek egy darabot a munkásoktól.
Gargya Tamás egy néhány évvel ezelőtti vonalbejárás során talált rá erre a MÁV feliratú kőre valahol Hetényegyháza határában.
A segítségért köszönet Bárdos Imrének.
A 142-es akták további részei:
A segítségért köszönet Bárdos Imrének.
A 142-es akták további részei:
- 142-es akták #1 - Az MDmotos korszak
- 142-es akták #2 - Az 1966-os pestimre baleset
- 142-es akták #3 - 12 éve történt az örkényi siklás
- 142-es akták #4 - 40 éves a KÖKI
- 142-es akták #6 - A közvetlen Budapest - Lajosmizse - Kecskemét vonatok
- 142-es akták #7 - A lajosmizsei vonal járművei (1889 - 2021)
- 142-es akták #8 - Az örkénytábori páncélvonatok
- 142-es akták #9 - 117 éves a Lajosmizse - Kecskemét vasút
- 142-es akták #10 - Olcsó csókok a lajosmizsei vonaton
- 142-es akták #11 - A vasút előtt
- 142-es akták #12 - Az első évek
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Írd le véleményedet a bejegyzésről!