142-es akták #6 - A közvetlen Budapest-Lajosmizse-Kecskemét vonatok


A 142-es akták című cikksorozat a lajosmizsei vasútvonal múltjának egy-egy olyan időszakát, eseményét idézi fel, amelyek mára már feledésbe merültek.

A 2021. július 20-ai Facebook posztom ihlette ezt a bejegyzést, történt ugyanis, hogy azon az estén Kecskemétről Lajosmizsén át Budapestre közlekedett  szerelvénymenetként két darab klimatizált Bzmot. 

Én személy szerint örülnék egy Kecskemétről este (pl: 20:05-kor) induló vonatnak, de hiába is keresné az ember, ilyet a menetrendben sajnos nem talál. A két motorkocsi utasok nélkül közlekedett. És hogy miért? Normál esetben semmi keresni valójuk nem lett volna ezeknek a kocsiknak a felső szakaszon, csakhogy a  140-es számú Cegléd - Kecskemét - Szeged vasútvonalon érvényben lévő vágányzár miatt a Lajosmizse / Hetényegyháza - Kecskemét között közlekedő Bzmotok Budapesten kényszerültek tankolni. Éppen ezért az almásládák szerelvénymenetben érkeztek Kecskemétről Lajosmizsén át Ferencváros állomásra, majd tankolást követően az utolsó lajosmizsei vonat mögött vissza  is cammogtak a Hírös városba. Na de hogyan is néztek ki egykor a kecskeméti vonatok?

1905 - 2001

Az első, teljes vonalat végigszelő vonatok, a Lajosmizse - Kecskemét vonalszakasz 1905. január 16-i átadásától már közlekedtek. Az első években a gőzvontatású személyvonatok több, mint 4 óra alatt tették meg a Budapest - Kecskemét távolságot, ezzel szemben az akkor újdonságnak számító mótorkocsi-menetek akár 3 óra 7 perc alatt is végig csattogtak a közel 100 kilométer hosszú vonalon.

Ezeket a motorkocsikat kifejezetten az újonnan átadott Lajosmizse-Kecskemét és Kisnyír-Kerekegyháza vonalakra gyártották. A 6 darab vadonatúj jármű  a Magyar Waggon és Gápgyárban (MWG) készült. A 40 darab III. osztályú ülőhellyel rendelkező MÁV Cmot VIIIc gőzmotorkocsik legfeljebb 50 km/h-val közlekedhettek.*

"Néhány hét múlva a főváros közönsége is megláthatja majd, a mit hazánk egyik-másik vidékén már szinte megszoktak, hogy a pályaudvarra berobog egy-egy kocsi a nélkül, hogy gőzmozdony lenne eléje fogva.
A nyugati pályaudvarról Lajos-Mizse felé az utasokat motorkocsik fogják szállítani."
- Vasárnapi Újság 1905.év 48. szám


A motorkocsik már az első években kevésnek bizonyultak. A zsúfoltság miatt még az első világháború előtt mozdonyos vonatokkal állították ki az összes Budapestről induló vonatot. Ezt követően a kis kapacitású motorkocsikkal már csak a Kecskemét - Kerekegyháza és Kecskemét - Lajosmizse között közlekedő vonatokon lehetett találkozni. Meglehet, a nagyvonatokon sokan elfértek, de lassabb is volt, többek között azért, mert ezek legfeljebb 40 km/h-val zakatolhattak a lajosmizsein. Ezeken a vonatokon volt I., II. és III. osztályú kocsi is. A 10-13 kocsis szerelvényeket kezdetben az 1881 - 1887 között gyártott MÁV 20, majd az 1885-től gyártott MÁV 377, később pedig az 1910-től gyártott MÁV 376 sorozatú gőzmozdonyok húzták.


A Budapest - Kecskemét viszonylatú vonatok legrövidebb menetidejei 1905 és 2001 között. Az utolsó, 2021-es oszlop mutatja, hogy ha napjainkban lennének még közvetlen vonatok, akkor azok menetideje közel megegyeznének a 30-40 évvel ezelőttiekhez.

A Budapest - Kecskemét viszonylatú vonatok menetideje a két háború közti időszakban több, mint 4 óra volt. A szerelvényekben már csak II. és III. osztályú kocsik voltak. A második világháború után a menetidő 4 óra alá csökkent. Az ekkorra akár 16 kocsisra duzzadt szerelvényeket húzta MÁV 324, MÁV 327, MÁV 328 és MÁV 329 sorozatú mozdony is.**


A Budapest - Kecskemét között közlekedő gőzös ingavonat 1963-ból. Részletekért kattints a blog Vonatösszeállítás oldalára.


A hatvanas években (miután Magyarországon megszűnt a III. osztály) a hagyományos, 1. és 2. osztályú, 12-13 darab kéttengelyes kocsikból álló szerelvényeken felül az országban szinte elsőként megjelentek a gőzös ingavonatok. 1963-tól a MÁV 424-es gépei 8 Bahv és egy Bat kocsit húztak-toltak. Ezeken a vonatokon már csak 2. osztályú kocsik közlekedtek, de nem fapadokkal, hanem a ma is ismert műbőr ülésekkel.

Kecskeméttől Lajosmizsén át Budapest-Nyugati pályaudvarig közlekedő személyvonat halad Kecskemét alsónál a hetvenes években. Forrás: Fortepan

A legszembetűnőbb változást a dízeles korszak hozta. A menetidő alig több, mint 2,5 óra volt a közel 100 kilométeres vonalon. Míg a hatvanas években a 9-13 kocsis, gőzmozdonyos szerelvények 3 óra 23 perc alatt futották le a nagy távot leggyorsabban, addig 1980-ban a 7-8 kocsiból álló, dízelmozdonyos (Csörgős) vonatok 2 óra 38 perc alatt ledöcögtek.

Budapest-Nyugati pályaudvartól Kecskemétig közlekedő személyvonat közelít Klábertelephez 1972 nyarán.
Kép: fentrol.hu


Időközben (a Budapestre ingázókat kiszolgálva) megszaporodtak a Lajosmizséről, Táborfalváról Örkényről, Dabasról és Ócsáról induló plusz vonatok, így a Kecskemétig közlekedő járatok aránya fokozatosan csökkent.  Míg 1905-ben a lajosmizsei vasútvonalon közlekedő vonatok 90%-a érintette Kecskemét városát, addig 1981-re ez a szám a 40-et sem érte el.


A zöld színnel jelölt közvetlen, Budapesttől egészen Kecskemétig közlekedő vonatok aránya.

Ez idő tájt az Ikarus gyár ontotta magából az autóbuszokat, a Volán járatok pedig folyamatosan szaporodtak. A vonatok végállomása Kőbánya-Kispest lett, a buszok ezzel szemben csúcsidőben 20-40 percenként a Népstadionig vagy egészen a Nagyvárad térig elvitték az ingázókat.

A rendszerváltás után nem csak a szerelvények rövidültek meg, a menetrendet is ritkították a teljes vonalon. A kilencvenes években már csak napi egy pár közvetlen vonat maradt. A szebb időket is látott nagyvonat a korábbi 8-16 kocsis szerelvényéből ekkora már csak egy piros színű, 5 kocsis motorvonat maradt. Ez volt az MDmot-os korszak. 

Budapesttől Kecskemétig közlekedő személyvonat Ócsán, valamikor a kilencvenes években. Fotó: Bárdos Imre


2001. június 9-én indult utoljára az egész vonalon végig közlekedő, átlag 3 órás menetidejű, Budapest - Lajosmizse - Kecskemét viszonylatú vonat. A vonalat ekkor ténylegesen kettévágták Lajosmizsén. A felső szakaszon, Budapest és Lajosmizse között a ma is jól ismert Csörgős ingavonatok közlekedtek 5-6 kocsival, az alsó szakaszon pedig egy, kettő, esetenként háromrészes Bzmotok pattogtak.

Az utolsó néhány évben a közvetlen Budapest - Lajosmizse - Kecskemét vonatokban MDmot motorvonatok közlekedtek.
Részletek a blog Vonatösszeállítás oldalán.

A közvetlen kecskeméti vonatok a 100 évet sem élték meg, pedig már a vonal megépítése előtt felismerték, hogy ennek a vonalnak nem Lajosmizsén kell véget érniük. A Kecskemét hetilap 1889. évf. 17. számában az alábbi sorok olvashatók: "Aki ezt a vasutat építette, nem olyan ostoba ember volt, hogy végcélul azt tűzze ki, hogy csak egy homokbuckába végződő zsákvasutat építsen."

Hiányukat ma is érezni lehet. Egyszer talán újra lehet rajtuk utazni, de addig is egy rövid videó a keddi Kecskemét - Ferencváros szerelvénymenetről:




A 142-es akták további részei:




Forrás:
* Kecskemét vasútjai (1845-1919)
**A lajosmizsei vasútvonal és Pestszentimre állomás 120 éves története




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések