142-es akták #4 - 40 éves a KÖKI


A 142-es akták című cikksorozat a lajosmizsei vasútvonal múltjának egy-egy olyan időszakát, eseményét idézi fel, amelyek mára már feledésbe merültek.

Ma ünnepli" 40. születésnapját a KÖKI. Ennyi ideje közlekedési csomópont, ennyi ideje Budapest délkeleti kapuja. A vasútállomáson évente több, mint 3,1 millió utas fordul meg, ami Budapesten belül is kimelkedő. Sajnos az állapotán ez nem látszik. A rendszerváltás óta az enyészeté az állomás, de a második fénykora talán az elkövetkezendő években eljöhet.
Az egykori állomásépület a Vaspálya utca felől, amely ma is megtalálható Kőbánya-Kispest kőbányai oldalán.

1889-ben a lajosmizsei vasútvonal átadásakor itt volt található a Szentlőrinczi átrakó állomás, ahol csak teherforgalom volt.  

Közel 20 évvel később, 1907 körül nyílt meg  a ceglédi vasútvonal találkozásánál , Vaspálya utcza néven a személyforgalomra berendezett, 5 vágányos  állomás (ha a vontató vágányt nem számoljuk). Egyes források szerint nevét 1929-ben változtatták meg Kőbánya-Kispestre. 

A lajosmizsei vonatok csak a 4. vágányra tudtak érkezni. A 3. és 4. vágányok közötti, 300 méter hosszú  széles peront egy gyalogos felüljárón keresztül tudták megközelíteni az utasok. 


Az egykori Kőbánya-Kispest állomás 2. vágányán az M62 051 psz-ú mozdony által húzott tehervonat 1965-ben.
Forrás: Fortepan
A hetvenes évek

Kőbánya-Kispest az észak-déli metróvonalnak köszönheti kiemelkedő szerepét. A metróvonal terv dokumentációja 1966-ban készült el, amely szerint a vonatok az újpesti István tér és a kispesti Vörös Csillag Traktorgyár között közlekedtek volna. Az építkezés 1970-ben meg is kezdődött a Deák Ferenc tér és a Nagyvárad tér között. Időközben a déli végállomásnak egy új helyszín lett megjelölve, méghozzá  Kőbánya-Kispest vasútállomás. A metró Nagyvárad tér és Kőbánya-Kispest közötti szakaszának megépítését 1975-ben kezdték meg. A hetvenes évek végén már a vasútállomás területén is megkezdődtek a munkálatok. 1979-ben már majdnem elkészült az állomás új, Kőváry György tervezte épület komplexuma és az új vágányhálózat.

1980. március 29-én adták át Kőbánya-Kispest közlekedési csomópontot. Az épületkomplexum kényelmes átszállást biztosított a vonat, a metró és a BKV buszok között. A nyolcszögletű ablakok és a jellegzetes sárga szín egyedi külsővel ruházta fel a csomópontot. Csúfolták űrkomplexumnak, szappandoboznak, de a köznyelvben a KÖKI megnevezés terjedt el leginkább.




Az új állomás a korszak legmodernebbjének számított. Mozgólépcsővel tudtunk fel- vagy lemenni a peronokhoz, utastájékoztató kijelzők és hangszórók irányították az utasokat, hogy melyik vágányhoz kell lemenniük. Hatalmas, panorámaablakos váróteremben ülhettek a vonatra várakozók.

Ettől a naptól lett az Üllői úti villamosok (42, 50, 52) új végállomása Kispest, Határ út, valamint számos Dél-pesti autóbuszvonal végállomása az új KÖKI. Budapesten itt valósult meg először a közös metró és MÁV állomás.


Kőbánya-Kispest vasútállomását úgy tervezték, hogy a lajosmizsei vonatoknak egyben végállomása is legyen. Ezek a vonatok az egyik átmenő (8. vágányt) és a három csonka (9-10-11.) vágányokat használták.

Budapest délkeleti kapujának megnyitása új viszonylatokat is szült a BKV vonalain. Például:
  • a Ferihegyi repülőtérig közlekedő gyors 93-mas, 
  • a Rákoshegyig közlekedő gyors 98-as  
  • és a Havanna lakótelepig közlekedő gyors 136-os autóbuszvonalakat. 

Korábban csak az áthaladó (Zalka Máté tér és Csepel, Tanácsház tér között közlekedő) 51-es és a (Kispest, Vörös október utca és Akadémiaújtelep, 525. tér között közlekedő) 68-as buszok álltak meg az állomásnál.
Köki a Sibrik felüljáró tövéből nézve 1980-ban és napjainkban (az eredeti kép forrása)
A KÖKI átadását követő menetrendváltástól a lajosmizsei vonatok itt végállomásoztak. 
A 8 reggeli vonatból már csak kettő ment be a Nyugati pályaudvarra. Az első, ami 5:00-kor érkezett és az utolsó, ami 8:09-kor. A köztes hat vonat új végállomása Kőbánya-Kispest lett.
A KÖKI átadása utáni első menetrend.

A délutáni vonatoknál is hasonló volt a helyzet. Az első vonat a Nyugatiból 15:50-kor indult. Az összes korábbi vonat az új Kökiről.

Ettől az évtől kaptak új vonatszámokat a mizsei járatok. Évtizedeken át a 37xx kezdetű számokkal voltak ellátva ezek a vonatok. 1980-tól egészen 2010. december 11-ig a 28xx kezdetűekkel, majd azóta a 29xx.

Az első vonatok Lajosmizséről:
A hetvenes években 3:07-kor indult a 3729 sz. vonat 
A nyolcvanas években 3:02-kor indult a 2819 sz. vonat
Napjainkban már 2:45-kor indul a 2919 sz. vonat

A cél az lett volna, hogy a leszállni kényszerülő utasokkal tömjék meg az új metrót, ugyanakkor az idősebbek visszaemlékezése szerint ez volt az első lépése a vonal leépítésének. Az utasok szépen, lassan átvándoroltak az új, gyorsabb, esetenként gyakrabban közlekedő Volán járatokra, amik egészen a Nagyvárad térig, vagy a Népstadionig közlekedtek.

Az új menetrend - más, az utasoknak negatív - változást is tartalmazott. A korábban napi 4 pár, közvetlen Budapest - Lajosmizse - Kecskemét vonatból már csak 2 maradt. 

Ugyancsak az új menetrenddel szűnt meg a hetek első munkanapján (azaz hétfőnként) 0:05-kor, Budapest-Nyugati pályaudvarról Lajosmizséig közlekedő színházas vonat.

A hetvenes években még létezett az éjszakai színházas vonat

Korábban a vonatok többsége egészen a Nyugati pályaudvarig közlekedett. Az alábbi képen vélhetően a Lajosmizsén át Kecskemétről, 13:04-kor érkezett, 8 kocsiból álló személyvonat látható a menetrendváltás előtti télen a Nyugati pályaudvar 13. vágányán.

Forrás: Fortepan


Kőbánya-Kispest az átadás után 1982 körül és 2020-ban
Forgatások a Kökin:

1982-ben itt forgatta az Edda a Hűtlen című videóklippjét:



Még a 2008-as bontás előtt a Cool TV Gerilla Grill című műsorának Úniós szelet című részét itt forgatták. (A régi kökis hangulat kedvéért ajánlom)






A rendszerváltás után

Lajosmizsei vonatok Kőbánya-Kispest végállomáson (kép:V63 Gigant Club)

A rendszerváltást követően a leáldozó ipar magávalhozta a szegénység és a hajléktalanság fogalmát. Ezen emberek pedig a nagyobb tömegközlekedési csomópontokon telepedtek le. Ezekre a területekre fészkelték be magukat kéregetni, kacatokat árulni, aludni. A több tucat budapesti aluljárón kívül az egyik ilyen célpont Kőbánya-Kispest lett. A hajléktalanok mellett a veszélyes arcok is megjelentek a környéken, így egyre kevésbé volt közkedvelt átszállópont az utasok körében. A bűz, mocsok és az  illegális tárgyak melegágya lett az űrkomplexumból. 




Mindezek ellenére gyerekkorom legemlékezetesebb pillanatai kötnek ide. Itt ettem életem első csípős paprikás, szalámis pizzáját, itt tanultam meg, hogy a gyrost helyesen gírosznak kell ejteni. Na és persze mindig itt szálltunk fel a vonatra, ami elringatott a friss, vidéki levegőre.


Lajosmizsei vonatok Kőbánya-Kispest végállomáson 2008 előtt (kép: Vezérlőkocsik / Index Fórum)

2008 - Az igazi Köki utolsó napjai


A balesetet okozó darus kocsi és a Köki bontásának kezdete (képek: index.hu)

Miután 2008 nyarán egy darus kocsi neki ütközött a Köki felüljárónak, balesetveszélyesnek nyílvánították azt és azonnali bontásra ítélték. Ez hozta meg az igazi szabad utat az új KÖKI terminál bevásárlóközpont megépítéséhez, ami ellen rengetegen tiltakoztak.

A felüljárót a BKV 72 órán belül tervezte lebontani, a bérlőknek pedig 24 órán belül ki kellett üríteniük az üzleteket és a raktárokat. 




Kőbánya-Kispest 2008. december 13-án volt utoljára a lajosmizsei vonatok végállomása. Másnaptól, 28 év után már újra a Nyugati pályaudvarig közlekedtek. 




A bevásárlóközpont késve,  2011. október 14-én nyílt meg, nem kis botránnyal. Talán még sokan emlékeznek, hogy az összes híradásban úgy szerepelt a megnyitó, hogy a Köki terminál szökőkútja vízzel árasztja el a padlót. 

A terminál megnyitásával lényegében KÖKI 3/4-ed része fel lett újítva. A buszvégállomás, a metró végállomás és a vasúti váróterem része is. A vasútállomás területe azonban nem. Mi, utasok a mai napig várjuk a csodát. 


A jövő




A vasútállomás területén az első, látszólagos kapavágás 2019-ben volt. Amolyan toldozgatás-foltozgatás kezdődött meg az első 4 vágány peronjain és lépcsőin, később pedig a felüljárón is, aminek a felét lezárták. 

A tervek szerint a 1.-2. és 4.-5. vágányok magasperont kapnak, amely szintben lesz az alacsonypadlós motorvonatok (pl.: Desiro) padlószintjével.
A három lépcsőben megújuló állomás egy modern, igényes, akadálymentes létesítmény lesz. A vasútállomás egy új felüljáróval fog gazdagodni. Meghosszabbítják a jelenleg csak a pláza és a metróállomás közötti felüljárót.

Az állomás szerepel az 50 megújuló állomások listáján. Ha elkészül 2023-ig, akkor elmondhatjuk, hogy Budapest délkeleti kapuja 15 éve alatt fel lett újítva.

A 142-es akták további részei:

Köszönet a segítségért Ladoniczki Emilnek és Láber Attilának.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések